Mai témám : a tél vége és a hangszerek.
A fűtés, a fűtött szobából legtöbbször csak huzatban visszük ki az utcára a hangszereket a hidegbe. Ez eléggé megviseli a vonós barátainkat. Ennek oka: a ragasztások rendesen csontenyvvel történnek. Ha a fa nem a fával találkozik (kis ragasztó segítségével) , hanem sok enyv van a két fa közt, kikristályosodik és a száraz levegőn elenged a ragasztás, a hangszer szétreped. Tehát,ha azt vesszük észre,hogy a hangszerünk zörög, érdemes megmutatni szakembernek, aki valószínűleg nem túl drágán meg tudja azt ragasztani.
A másik jelenség: főleg a nagyobb hangszereknél -cselló,bőgő- lehet tapasztalni, hogy a húrok szinte ráfekszenek a fogólapra, pedig nyár végén még alig tudtuk lefogni, olyan messze voltak tőle. Ennek oka: a nyak is engedelmeskedik a hőviszonyok okozta tágulásnak. Ennek eredménye az, hogy nyáron alacsonyabb, télen pedig magasabb húrláb kell a hangszerekre. A gitároknál meghúzzuk, illetve kiengedjük a nyakmerevítő pálcát.
