A múltkor (szept. 12.) már említett szegedi bőgő, – miután több szöget eltávolítottam belőle, és kitisztítottam a helyét – új nyakat kapott.
A múlt héten egy ismerős zenetanár hozott három hangszert javításra az egyik fővárosi zeneiskolából. Mikor elvitte a hangszereket a zeneiskola felügyeleti szervének nevére kiállítottam a számlát, reménykedve, hogy úgy kb. 30 nap múlva majd beérkezik az összeg a számlámra. Másnap tájékoztattak e-mailben, hogy az eljárás a következő: a zeneiskolának három külön helyről árajánlatot kell bekérnie, majd ezeket összehasonlítva kiválasztják azt a hangszerészt, akitől megrendelik a munkát. Ezután jöhet a munka elvégzése, amihez többnyire anyagot is fel kell használni, tehát megelőlegezek költséget a zeneiskolának, és aztán a számla leadása után jó, ha 30 nap múlva átutalják a munkadíjamat és az anyagköltséget. Nem tudom, miért ne választhatna egy zeneiskola igazgatója, vagy tanára egy számára megbízható szakembert, akivel elvégezteti a szükséges javításokat. Arról nem is szólva, hogy amíg a bürokrácia futja a maga köreit, addig a hangszer használhatatlan, és sok esetben órák esnek ki emiatt. Erről az egész KLIK rendszerről Az útikalauz stopposoknak c. könyv jutott az eszembe, onnan is a vogonok:
„Vogon: Az egyik legellenszenvesebb faj a galaxisban. Nem gonosz, csak mogorva, bürokratikus, érzéketlen népség. A saját nagymamájukat sem mentenék meg a Thrall bolygó gonosz, bogárpattintó fenevadjától, ha nincs rá utasítás 3 példányban, amit beküldtek, visszaküldtek, félretettek, elveszítettek, megtaláltak, kivizsgáltak, újra elveszítettek, három hónapra tőzeg alá temettek és gyújtósként hasznosítottak.”
