42 év szakmai tapasztalatával, tradíciókra épülő, egyéni, pénztárcabarát kínálatot állítottunk össze, szemben az interneten beszerezhető indusztriális, személytelen árukkal.

Szemléletünk: arccal az emberek felé, szemben a marketinges „arccal a profit felé” törekvéssel.

Ha vásárolunk mondjuk egy porszívót, kivesszük a csomagolásából, összerakjuk a csöveket, bedugjuk a konnektorba és már használhatjuk is.

A hegedűk, csellók, nagybőgők esetében ez nem mindig ilyen egyszerű. Ha hangszerkészítőtől vásárolunk, ott lehetőség van kipróbálni a hangszert, és jelezni, ha valami kényelmetlen, vagy nem úgy szól, és a szakember a személyes igényeinknek legmegfelelőbb értékeket be tudja állítani (láb, lélek, fogólap), különben lehet, hogy egy életre elmegy a kedvünk a zenéléstől.
Ez különösen gyerekeink esetében fontos, hogy a kezdeti lelkesedésüket ne vegye el egy rosszul beállított hangszer.

Tapasztalatom szerint az olcsóbban beszerezhető hangszereket betanított munkások szerelik össze, így nem várható el ezektől az áruktól a szakmai tudást igénylő beállítás.
Ez utóbbit azonban meg kell fizetni, amivel az előnynek tűnő olcsóság már el is vész…

A nálunk forgalmazott hangszerek mindegyikét beállítjuk, és a garanciánk két év. A hangszer javítását ez után is szavatolni tudjuk, bármeddig…

Jó hír: nem fogy el az alkatrész, mint mondjuk a fent említett porszívónál, amikből a két éves már öregnek számít.

Hegedűből minél öregebb a hangszerünk, annál többet ér.

Most néhány szót az óvatosabb embereknek.

Kérdezzünk meg szakembert. Ki is a szakember?

1. A legkézenfekvőbb valaki a hangszeres tanár. A tanárok kétség kívül nap, mint nap foglalkoznak hangszereikkel, az iskola hangszereivel és a gyerekekkel.

Amit viszont tudni kell: a tanárképzésből hiányzik a hangszer ismeret és a hangszer karbantartási ismeretek oktatása. Minden tanár saját szorgalmára van bízva, hogy mit tanul meg és mit nem, és hogy ismereteit hogyan és mire használja fel. Így elég nagy sokszínűség figyelhető meg, ha objektíven próbáljuk ezt a dolgot szemlélni.

• Hangszer bolt:
  a város (ok) területén általában található néhány hangszerbolt. A legtöbb bolt szakosodott valamire, pl. gitárok, vagy olcsóbb hangszerek, vagy fúvós hangszerek, zongorák stb. forgalmazására.
  Ha minőségi csellót vagy hegedűt akarunk vásárolni és az olcsó hangszerekkel foglalkozó boltba megyünk be, valószínűleg rossz helyen járunk. A hangszer boltokban kereskedőket találunk, akiknek szintén nem kell tudniuk (ez nem zárja ki, hogy tudhatják), hogy mit is árulnak. Nekik azt kell tudniuk, hogy mit lehet eladni és azt tudják is.
• Hangszer készítő
  vagyunk egy páran az országban. Azt, hogy a kedves vevőnek kire esik a választása, nem rajtunk múlik. Általában azt tudnám mondani, hogy ha felkeresnek valakit közülünk és nem szimpatikus, amit hallanak, keressenek tovább, amíg a saját temperamentumuknak megfelelő szakemberre nem akadnak. Általában a honlapok, vagy a Facebook profilok megmutatják, hogy ki is a mi emberünk.
  Ha külföldi városokban próbálkozunk, mindenhol más a struktúra. Londonban pl. a legjobb üzletek csak a „Strad” magazinban hirdetnek, a többit az ügyfelek egymásnak ajánlgatják.
• 
  Az interneten kapható fa hangszerek buktatóiról a következő napokban fogok írni.

A legegyszerűbbnek az látszik, hogy vegyünk egy újat. Már el is indítjuk a böngészőt, beírjuk, hogy cselló, vagy gordonka, vagy cello és kijönnek dolgok. Szép új hangszerek. A baj kétféleképpen törhet ránk:

1 megveszünk egyet ezek közül

2 megkérdezzük a cselló tanárt.

Ma foglalkozzunk az első ponttal.

Az internetes vásárlás ma az egyik legnépszerűbb vásárlási forma. Hangszerek esetében ez kissé rizikós. Én 40 éve foglalkozom hivatásszerűen hangszerekkel, de csak teszt céljából engedem meg magamnak ezt a vásárlási formát. Hogy miért?

A hangszer méretei a legfontosabb és egyben meghatározó tényezői annak, hogy jól vásároltunk-e. Egy rossz méretekkel rendelkező, rosszul beállított hangszerrel csak az életkedvünk megy el, és talán örökre leteszünk a zene közelebbi megismerésének élményéről.

Az internetes oldalakon a számomra fontos méreteket sohasem tüntetik fel. Ha van olyan szerencsém, hogy -mondjuk a Jófogáson keresztül- kérdéseket tehessek fel az eladónak, akkor sem tudom megmagyarázni egy nem szakmám bélinek, hogy mit mérjen, mire vagyok kíváncsi.

Ha pedig egyszer kifizettem a hangszert, nincs visszaút. Hiába ígérnek garanciát. Valahogy a visszavásárlás nem szokott zökkenő mentesen zajlani…

És ki végzi el a garanciális javítást?

Én meg tudom csinálni természetesen.

Itt jön a közlendőm.

Az olcsó kínai csellók rétegelt lemezből, (angolul plywood) készülnek. Ezeket gyárban, gépekkel, szakképzett munkaerő nélkül rakják össze. Akad köztük néha egész használható darab is.

Nem garantálható, hogy jól rakták-e be a nyakat. A többi méret általában jó.
A fogólap vagy nagyon silány ébenfa, vagy valamilyen festett keményfa. Ezt általában a termék leírásában feltüntetik.

Nem láttam viszont ebben a kategóriában olyan hangszert, amely ne szorult volna komoly beállításra.
A húrláb, a fogólap íve , a húrok mind beavatkozást igényelnek.
Ennek költsége, mivel olcsó hangszerekről van szó, körülbelül a hangszer vételárával megegyező összeg. ha pedig a nyak állása nem megfelelő, akkor bizony még jóval többe is kerülhet a javítás.

Mi csak olyan hangszert kínálunk eladásra, amelyet megjavítottunk és amiért garanciát is vállalunk. A szakmában sok kereskedő dolgozik, egyre több, őnáluk természetesen nincs szakértelemhez kötve a kereskedelmi jog. Tehát semmiféle rosszhiszeműséggel nem kell azt a kereskedőt vádolni, aki nem megfelelő, vagy akár rossz állapotú, de tetszetős külsejű hangszert ad el. Álljon itt egy példa: ezt a hangszert vevője azután hozta el hozzám, hogy azt a kereskedőnek kifizette. Valljuk be, hogy egy hozzá nem értőnek nincs is oka feltételezni, hogy bármi nincs rendben a hangszerrel.

Én viszont elég sok hangszert javítottam ahhoz, hogy rögtön észrevegyem az ordító típushibákat. Bontás nélkül is meg tudom mérni, hogy egy hangszert kikapartak-e, vagyis vékonyabb a kelleténél. Se a vevő, sem a kereskedő nem tudja, amit én sejtek, hogy hogy is néz ki egy ilyen hangszer belülről:

Ha a javítás árát egy ilyen esetben hozzáadjuk a kifizetett vételárhoz, akkor bizony már nem is olyan jó vétel, ami annak tűnt. Ez a veszély ugyanúgy fennáll (ha nem jobban) egy internetes vásárlásnál is. Véleményem szerint ha valaki hangszert akar vásárolni, jobban jár, ha már egy megjavított hangszerre áldoz.

Az első ilyen hangszer egy kínai gyártmányú brácsa. A címkéjén ez áll: violin and bow factory MENDOZA MV 020.

A hangszer fából készült, tehát nem rétegelt lemezből, megítélésem szerint olcsóbb kínai fenyő és juhar felhasználásával, kis vaserekkel a juharban. Lakkozása nitro bázisú, szórópisztollyal felvitt, valószínűleg 0.5 mm vastagságú, vöröses színű lakk. A fogólap valamilyen fehér, kínai egzotikus fa, természetesen festve van. A fogólap kiképzése nem megfelelő. A húrlába alacsony. Nyakállás megfelelő, a nyak tapintása durva. A kulcsok szintén festve vannak, mahagóniból készültek.

Egy átlagos brácsa súlya 600 gr körül van felszerelt állapotban. Ez a hangszer 727 gr. Méréseim szerint a tető vastagsága átlag 2 mm-rel több, mint a szokásos. A hanggerenda durva kiképzésű, mellette a ragasztó kifolyt.

A hozzá adott vonó pálcája gyenge minőségű fából készült, íve sem megfelelő. Csak alapszintű felhasználóknak ajánlható.

Ennyit a tényekről.

A brácsa alapszintű felhasználásra sem alkalmas gyári állapotában. A fogólap lehúzásával és egy megfelelő magasságú húrláb aláfaragásával használhatóvá tehető. A vastagsági méretek és a masszív lakkréteg miatt nem várható túl nagy hang ettől a hangszer testtől.  Kedvező ára miatt mégis sokak számára megoldás lehet ez a hangszer.

Mikor járunk jobban az internetes hangszervásárlásnál, főleg, ha olcsóbb kategóriában gondolkodunk:

1. Ha új kínai árut próbálunk beszerezni, mint például egy Menzel,

2. vagy válasszuk a régi, pl. szegedi hangszereket

Általános válaszom: 

Aki teheti, inkább szakembernél vásároljon, jobban jár!

A szakembernek, ha valamit kínál, szavatolnia kell az árujáért.

Szerintem a hangszervásárlás interneten nagyon rizikós dolog. Még nekem is, aki pedig már 35 évet eltöltöttem a szakmámban.

Mégis, ha már felmerült ez a kérdés, néhány gondolatot megosztok az érdeklődőkkel:

A Menzelnél  jobbnak tartom a szegedi hangszereket, de ezt is fenntartással mondom. Ez azt jelenti, hogy amit az interneten árulnak, azt előbb-utóbb meg kell nézetni szakemberrel állapotfelmérés céljából.

Viszont az, aki az interneten hangszert árul, nem feltétlenül ért a hangszerhez,  s ezért semmiféle garancia nincsen arra, hogy amit a vevő ott talál, arra nem kell a vételárának többszörösét költeni, hogy használható legyen.

Az internetes vásárláskor ugyanis sok  esetben nem is elvárható a garancia.

Vegyünk egy példát:

Vettem egy akármilyen kínai csellót, ami Németországból érkezett, egy német cég által forgalmazva, tehát teljesen jogosan német hangszerként jelent meg az interneten. A hangszernek olyan hibái voltak, amelyeket nem kis munkával hoztam helyre, de NEKEM így is megérte. De ha valakinek ki kellett volna fizetnie a munkadíjamat, ami összegében még egyszer a hangszer árát jelenti, akkor bizony már nem járt volna olyan jól.  Persze, ha cseregaranciát ajánlanak, meg lehet próbálni érvényesíteni, de ez sokszor kissé hosszadalmas folyamat.  És bosszantó is.

A másik eset, hogy veszünk egy régi hangszert, de valami nincsen rendben rajta. Vegyünk egy hegedűt, mondjuk  25 000 Ft-ért. Elvisszük egy szakemberhez, és kiderül, hogy meg kell igazítani a fogólapot, a kulcsokat, a lábat, húrokat kell cserélni, stb… Ez már önmagában + 15 000 Ft, és lehet, hogy nem ússzuk meg ennyivel.  Aztán venni kell még egy vonót, +9 000 Ft, meg egy tokot, az ismét 9 000 Ft,  és ez már több, mint amennyi a hangszer ára. Ezzel lehet, hogy nem lenne akkora baj, ha nem az olcsóság miatt választottuk volna ezt a megoldást.

És akkor arról még nem beszéltem, ami nálam mindennapi gyakorlat, hogy szakszerűtlen javításokkal rettenetesen el lehet rontani a hangszereket, amelyeket a vásárlónak sokszor, mivel nem ért hozzá, esélye sincsen észrevenni.

Na, nem szaporítom a szót, a hangszer csak bosszúságot okoz, ha nincsen beállítva, mert egyszerűen nem szól jól.

A kávákról holnap folytatom…

Találkoztam olyan esetekkel, hogy, pl.  Németországban, egy törött, nem túl értékes hangszerről egy szakember azt a tanácsot adta, hogy dobják el, nem érdemes megjavítani.  Ugyanis ha a javítás többe kerül, mint a hangszer kereskedelmi értéke, nem igen mondhatunk mást.

Mindazonáltal mindig sajnálom veszni hagyni a hangszert, és ha egy mód van rá, megtalálom a „felmentést”. Pl: megveszem és megjavítom magamnak.

Az viszont egyre inkább világossá válik számomra, hogy nálunk máshol vannak az értékhatárok. Én itt Magyarországon, tetszik, vagy nem tetszik, nem tudok olyan áron dolgozni, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országok szakemberei. Magyar emberek fizetéséhez próbálom igazítani az áraimat.  A munkadíjaknál ez szokott is sikerülni, a felhasznált anyagok árát viszont én sem tudom letornászni. Legfeljebb kevesebb haszonnal adom a nagykereskedelmi áron beszerezhető húrokat, fogólapokat és húrlábakat. Mindenesetre nálam még a legtöbb esetben megéri megcsináltatni, mondjuk egy nagybőgőt, míg  Németországban már lehet, hogy nem.

Persze, ha valaki olyan véleményt kap, hogy dobja ki a hangszert, általában (szerencsére) nem teszi meg. Van, aki a szomszéd asztalossal javíttatja, van, aki maga áll neki, és még sorolhatnám a leleményesség tárházából előhúzott dolgokat. Egy biztos, hogy nem hozzáértő kezek után dolgozni, az bizony nem könnyű feladat,  nagyobb és drágább, mint ha rögtön én kaptam volna a feladatot a hangszer újraélesztésére.

Érdekes dolog, hogy 35 évvel ezelőtt, amikor kezdtem a szakmát, nagyon sok munka : pl szélezés belülről, vagy akár csak a hangszer kinyitása és „rendes ” javítása még mindennapos volt. Ma már olyan ritka egy ilyen „nagyobb szabású” megrendelés, hogy kezdem elfelejteni a 30 évvel ezelőtt  rutinmunkának számító megoldásokat.
Az utánunk jövő generáció pedig valószínűleg, egy-két kivételtől eltekintve, nem is fog találkozni ilyen javításokkal…

Végül is ez a blog a legtöbbször ilyen lehetetlennek látszó javításokat mutat be, képekkel illusztrálva.

Bíztatok mindenkit, hogy mielőtt „leírna” egy hangszert, hozza el, nézzük meg együtt, és az esetek legalább 70 %-ában meg lehet találni a módját a hangszer megmentésének. Mint például ennél a hegedűnél:

Manapság igen nagy igény van az olcsón megvásárolható mégis viszonylag jó hangú hangszerek iránt. A múlt század elején rengeteg, a mai kínai, illetve szászrégeni gyárakban készült hangszerekhez hasonló hegedű készült Magyarországon . Ezek többnyire Reményi Mihály, Sternberg, és Mogyoróssy Gyulamanufaktúrájában kapták meg a kereskedelmi jelzésüket

Ezek a hegedűk mostanára „érett” alapanyaggá „minősültek”. Néhányat közülük,”befejezek”. Ez azt jelenti, hogy a méreteket, és a hanggerendát olyan módszerrel munkálom meg, mint a saját készítésű hegedűimen. Természetesen az egyéb, szükségessé vált javítást is elvégzem. Néhányat át is lakkozok.

Végeredményként egy kb 100 éves szakszerűen felújított manufaktúra hegedűt kapunk.

Áruk a szászrégeni hegedűkkel megegyező-100-200 ezer Ft között mozog, esetenként még kevesebb is lehet

A hang teljesen személyre szabott, tehát aki nálunk vásárol hegedűt,annak a saját kezéhez „idomítom” a hegedűjét-értem ez alatt a nyak vastagságát, a személyre szabott húr magasság beállítást és a lélek helyének pontos beállítását.

1. Egy új hegedű hangját kellett véleményezni.  A következő választ kaptam : „Tetszik a hang, bár érezhetően új a hangszer. Talán még két-három év intenzív bejátszás kell neki,  amíg kiderül, végül is mennyi tartalékot rejteget magában.”

Erre egy dolgot kérdeznék tisztelettel:  hogyan is jut el a hangszer ahhoz a két-három éves bejátszáshoz, ha nem merünk belevágni? Vajon mi lett volna akár Stradivari hegedűivel ekkora harci kedv esetében?

Itt idézem mesterem szavait: „Az a hangszer, amelyik új korában nem szól,  sohasem fog.”
Tehát,  ha teszik egy hangszer hangja, mondjuk most,  amikor még új,  akkor az a rajta való gyakorlás következtében egyre  jobb lesz.  Persze az is igaz,  hogy ehhez kell vállalkozó szellem és kíváncsiság a játékostól.  Tehát, akiben semmiféle kalandvágy nem lakozik, azt valóban óvá inteném az új hangszer vásárlásától!

Két esetben igaz, hogy a hangszer elvesztheti a hangját az évek alatt:

a.) Ha túl vékony az anyag, tehát ” túlfaragták „
Ez esetben már új korában is túl mély a tónusa a hangjának, illetve a 4000 Hz feletti tartomány nem igazán található, ha meghúzzuk.

b.) Ha savazták
Ez annyit tesz, hogy legyen bár gyönyörű kivitelű, jó hangú hangszer, de  a lakk alatt savas eljárással alapoztak. A sav nem szűnik meg dolgozni, még esetleg évtizedekig tovább marja a fát. Hát ezt bizony nem lehet megállítani.

Ennek egy ellenszere van: csak olyan helyről vegyünk hegedűt, ahol az új hangszerekre rendesen vállalnak garanciát legalább 3 évre. Ez alatt az idő alatt ez már megmutatkozik.  Én pl. 10 év garanciát vállalok a saját hangszereimre, ahogy ez a honlapomon is olvasható.

2. A másik igen érdekes vásárlási tanács egy zenetanártól: lehetőleg használt csellót vegyen.

Ez a jó tanács  egy olyan szülő felé hangzott el, akiről valószínűleg nemcsak én tudom meg rövid telefonbeszélgetésünk legelején, hogy nem a milliós nagyságrendű cselló a pénztárcájához mért realitás.

Mint tudjuk, az internetes vásárlás sok mindent igen gyorsan és jól elérhetővé tud tenni a számunkra.  Sőt a legtöbb tárgy esetében, legyen az ruha, autó, vitorlás, ház stb igaz az, hogy ha nem új, sokkal olcsóbb.

A hangszer azért elég speciális eset, mert a fent is említett első példával összhangban egy dolgot nem tud a hangszerkészítő adni a hangszerének, bármilyen ügyes is legyen: kort.

Ebből az következik, hogy egy bármire is alkalmas hangszer a korral csak értékesebbé válik. Elég sokat írom a blogomban: ez egy kb. 100 éves, új korában a mai kínainak megfelelő olcsó hangszer, melynek egyetlen értéke a kor. Ezeket a hangszereket át lehet dolgozni, „be kell őket fejezni” és akkor viszonylag olcsón juthatunk jó hangú régi hangszerekhez. Ez mondjuk nálam egy cselló esetbében 4-500 ezer Ft mai napság..

Az internetes vásárlásoknál még számomra is elég „életveszélyes” dolgok szoktak előkerülni. Jegyezzük meg azt is, hogy  egy hozzá nem értő eladó esetében semmiféle rossz szándék nem kell ahhoz, hogy elég sokra tartson egy nem megfelelő méretezésű 100 éves roncsot, amelyben mondjuk egy ehhez hasonló cimke díszeleg:

Ha már rendbe van téve, akkor nem adják olcsón!! Ha pedig nincsen, akkor kevesebbet ér, mint a mai új, mondjuk  kínai, vagy szászrégeni  csellók.  Ezek egy-két dologtól eltekintve egész megbízhatóak, legalábbis az olcsóbb hangszerek kategóriájában jobb nem nagyon ajánlható. Azt az egy-két dolgot pedig érdemes egy hangszerkészítővel megnézetni, megcsináltatni.

Úgyhogy a jó tanácsnak szánt dolgok számomra, a szakember szemével nézve,  egyáltalában nem tűnnek jó tanácsnak.

Kedves zenetanár kollégák! Kérem, tájékozódjanak a piaci helyzetről, hogy valóban segíteni tudjanak a szülőknek és diákjaiknak.

Mostanában nem nagyon „blogolok”

Érdekes módon az utóbbi hetekben nagyon „egyszerű” hangszerekkel kerestek meg. Természetesen szívesen megcsinálok bármilyen hangszert, amire megkérnek,  de azért nem mindegyik kerül a blogra,  az biztos.